A vendégek eltávozása után nem sokkal Gili+Lombok felé indultunk.
Az út nem sikerült a legsimábbra, óriási zivatar és egy defekt lassított minket, de mindössze 15-16 órával a tervezett indulás után elértük Gili Trawangant, a Gilik lagnagyobbikát. A szigetek Lombok Északnyugati csücskénél fekszenek, három, gylogosan 1 óra alatt körbejárható képződményről van szó amelyeken nincsenek motorok, autók, csak lovaskocsik és biciklik. Mi Trawanganon voltunk 3 napot. Ebbe egy helyi színház is belefért aminek a keretein belül Anji, a tényleg olcsó és jó ház gazdája eljátszotta h. márpedig nekünk ki kell költöznünk - habár előre kifizettük azt az estét is - mert jön az édes jó anyukája. Miután meggyőztük h. ha ki akar minket dobni akkor segítenie kell új hely találásában, eltöltöttünk pár tökéletesen felesleges órát szobanézéssel aminek a vége egy jó kis egymásrabambulóversenybe torkollott, ez pedig abban felismerésben kulminált, hogy emberünk csak rájött h. túl olcsón adta ki nekünk a házát és picivel többet akart.
Meg is kapta.
3 nap elteltével átmentünk Gili Meno-ra, ahol ugyan csak pár órát terveztünk eltölteni de a végén másfél nap lett belőle, lássuk miért!
|
Ez még Trawangan |
|
Jujjdejó snorkelezni |
|
Gili Meno, a fa ami alá lepilledtünk |
|
A tevékenység amit elég sokat csináltak itt egyesek :) |
|
Víz alatt |
|
Olvasófa. Fekvőfa. Bambulófa. Ananász-zabáló-fa |
|
Nincs gond |
|
Úton vissza Lombokon |
|
Csak nem már megint? |
|
Bácsi |
|
Mr. Kura-kura |
|
Komp visszafelé |
Gili Meno gyönyörű volt, pont amire vágytam, kevés ember, szép partok amiken sokszor senki nem volt, a partról besétálva majdhogynem bárhol lehetett valami szépet/gyönyörűt találni a tenger alatt. Nehéz volt otthagyni a szigetet ilyen hamar de jönni kellett vissza. Azonban ha minden igaz nemsokára megyünk vissza..:)