Listás. Édességek. Tabanan.

Szegényes visszajelzéseitek ellenére (nem szól Ádámnak és Dackónak akik dícséretben részesülnek):

A vasárnap és a hétfő a szokásos mászás+tanulás+internetezés+partramenéssel telt. A mászás nem ment különösebben jól e a végére valahogy sikerült megmászni a kiszemelt utakat ami nagyon nem mindig jön össze, uh. összességében örültem.

Valamint egy nagy felfedezés is várt rám. Az eddig is világos volt, hogy az ember a világ legfinomabb édességeit nem Ázsiának ezen, Európától távolabbi felén találja. Kínában volt szerencsém végigpróbálni minden fellelhetőt ami csak nyomokban is hasonlított az otthoni édességekre, de az esetek elenyésző kisebbségétől eltekintve keserű csalódás (vagy akár keserű sütemény) lett a vége. Itt valamivel jobb a helyzet, van pár bíztató próbálkozás és beszerezhetőek nem rossz édességek. Valami oknál fogva azonban nem elégednek meg a józan ész határain belül maradó ízekkel hanem rámennek az olyan fantáziadús kombókra mint a csokis-sajtos- vagy sajtos-vaníliás fánk. Azt hitem már nem tudnak újat mutatni de most hétvégén találkoztam a burgonyás-mokkás sütivel, azt hiszem ezt már ki kell próbálnom..:)

Ma elmentem Tabananba (kisváros nem olyan nagyon messze de nem is olyan közel mint gondoltam), hogy megnézzem az ottani darmasiswásokat, milyen ott az élet/tanítás, hátha tudnék csatlakozni. Már előtte legendákat hallottam az órák minőségéről és hasznosságáról, és azt kell h. mondjam h. nem túloztak. Egy nagyon kedves bácsi tartotta az órát aki lelkes volt és mosolygós csak szegény éppenséggel alkalmatlan az indonéz mint idegen nyelv oktatására. Angolul például csak nyomokban beszél ami egy kezdő csoportnál nem ideális bár megfelelő tervezéssel áthidalható lenne. Mindez a korát meghazudtoló hanglejtésével – olykor mutálós sikongatások, random időközönként valami nevetés-szerűség – felejthetetlen élményt nyújtott de nem biztos h. minden energiámat abba fogom fektetni h. idejárhassak. Azért mondott érdekes dolgokat is, például h. „How can you make a table if you not a regulation??!! It’s  impossible!”, amivel ugye nehéz vitatkozni J

Mindenesetre  meghívott mindenkit (mivel épp én is ott voltam engem is) egy esküvőre ha jól értettem, lehet h. elnézek, ha már annyi esküvőt késem le újabban legalább itt legyen egy...

Itt alant a kedves tanárbácsit láthatjátok.

Na jó mégsem mert nem bírtam kivárni amíg feltölti.

Közben várom a választ egy másik helyről, hátha oda tudok menni órát látogatni, egy olyan helyről van szó amiről jókat hallottam úgyhogy tessék drukkolni!

És h. ez itt egy minden érzékszervre ható blog legyen, íme egy lista a  háttérzajokról amiket hallok itten:

-          A már korábban bemutatott kántálás a kisbaba számára.

-          Egy másik kisbaba gügyögése, mászkálása. amúgy ez a kisbaba elvileg idősebb mint a másik de sztem feleakkora. Emellett nem utolsósorban az egyik legaranyosabb kisbaba akit valaha láttam, egyfolytában mosolyog.

-          Böfögés. Hangos, öblös, gimnazista kori önmagamat megszégyenítő böfögés. Még nem láttam ki a gazda de kiderítem. Az itteni tulaj nagypapára vagy a nagymamára gyanakszom.

-          Éjszaka halkan beszűrődő zene a bárokból.

-          Patkány/egércincogás.

-          Robogók berregése, dudálás.

-          A hullámzó tenger ütemes morajlása.

A lista nem teljes de azért remélem segít J

Mivel ez most egy listás post, jöjjön hát még egy a következő időszak teendőiről:

-          Utazás Singarajába, Észak-Balira megnézni az ottani darmasiswásokat, a nyugodtabb hangulatú mindennapokat, forrásokat, vízeséseket.

-          Utazás Amedbe, snorkelezés, felfedezés.

-          Indonéz nyelvtanár/kurzus keresése és találása (pont most a warungban elegyedtem szóba egy angol/ausztrál jogásszal aki ajánlott egy „húdejót” kb. 600 Ft-os órabérért...)

-          Kínai nyelvtanár keresése és találása

-          Önéletrajz updatelése

-          Szörfözés

-          Mászás

-          ...

Holnap reggel szörf! J