Tartott a „betegség” még napokig, sőt, a végére, pont a csütörtöki orientáció napjára hatalmas rothadás nőtt a számra, ennek révén igen maradandó első benyomást tehettem először látottúj pajtásaimra az egyetemen.
Az orientáció nem volt túlzottan érdekes, volt egy prezentáció az iskoláról aztán ki-ki a saját programján résztvevőkkel csoportosult a konkrétabb infókért. A zenei programon levők – köztük én is – annyit tudtak meg h. 3 óra lesz egy héten, abból az egyik nagy örömömre egy nyelvóra lesz. Még nem tudják mikor kezdünk, majd hívnak J. Aznap este lenéztem Kutára, találkozni a gépen megismert Anuval, a Jakartában megismert Sárával és kis „családjával” valamint a három magyar sráccal akik Singarajában vannak északon, két Balázs meg egy István. A terv annyi volt, h. bemegyek, megiszom 1-2 sört, eldumálgatok aztán irány haza. Tekintve h. a fiúk szobájában volt végül plusz egy matrac végül belustultam és ott aludtam, ami végülis jó volt tekintve h. így másnap korán leértünk a partra és végre életemben először szörfözhettem!
.JPG) |
| Vajon mi van a zacskóban? |
Amit nem mondanak el a szörfözés előtt az az, h. ritkamód nem bimbóbarát sport, legalábbis így az elején, az ember mellye és hasa jól le tud horzsolódni a folyamatos dörzsölődéstől (bőr+homok+deszka). Amit elmondanak és igaz is, az annyi h. nagyon fasza kis sportnak tűnik ez. Végül 50.000 Rp-ért béreltünk egész napra, lesz ez még olcsóbb is. Fel is tudtam állni és menni a deszkán, a nap végére azért már volt több olyan esés is ami nyomokban se volt kontrollálhatónak nevezhető, így amikor kitikkadva egyik esésnél a deszka majdnem a fejemen ment át és a hullám azt csinált velem amit akart inkább abbahagytam, de még így is én voltam egyik legtovább bent a vízben uh. kemény vagyok na. J
A héten is megyek biztosan, remélem hétközben picivel kevesebben lesznek, és nem lesz majdnem ütközés meg strandoló-majdnem-elütés mint első alkalommal. Este teljesen kipurcanva motoroztunk haza, éjszakára nem is mentünk vissza. Másnap, szombat este volt kis összeröffenés Sanurban egy helyi warungban (étkezde/bár) ami tök jól sikerült.
A warung nagyon olcsó – pláne Sanurhoz, egy turstaközponthoz viszonyítva – volt és ráadásul engedik h saját zenét tegyünk be, plusz a helyi vendégek is elég muzikálisak így az este első felében őket hallgattuk amíg az araknak adtunk még egy esélyt – nem vakultam meg és fejfájás se volt uh. azt kell h. mondjam minőségi termék volt -, a másodikban pedig saját zenére volt táncolás v inkább dülöngélés. Az este harmadik fele a tengerparton telt, megvolt életem első tengerparti jógaleckéje is J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése